4. Fejezet

4. Fejezet 

(Karácsony, Tavasz)

 December 25 van.

  A "család üzelmek". Zoé fürdik (lassan egy órája) ezért Dóri már lassan egy órája toporzékol a fürdő ajtaja előtt, hogy el ne használja a meleg vizet, mert ő bizony fürdés nélkül nem áll a fenyő alá. Zoé zenét hallgatott valószínűleg, szóval nem igen hallott semmit Dóri pufogásából.                          

Én Edward és Bella esküvője és a ruhás szekrényem között ugráltam. (könyvel a kezemben). Apa alsónadrágban rohangált ezt ordibálva:

 - Minden jó lesz, minden jó lesz, minden jó lesz, KATASZTRÓFA LESZ MINDEN!!! - mondta keservesen. Miközben rájött, hogy katasztrófa lesz akkorát esett a küszöbben, hogy Anya lába előtt  találta magát.                                             

- Öltözz fel szívem! - mondta Anya idegesen, és behúzta Apát az ajtón túlra.     

  Nagypapa is hasonló képpen élvezte a készülődést, ült a Tv előtt és nézte a kedvenc műsorát a Gastró főző műsort közben mikor lemaradt egy- egy ételnél, hol a Tv-től, hol Ágostontól (a papagájtól) (Papa by: Margit,) kérdezte, hogy mi jön a zöldségek után, Ágoston nem különösebben kedvelte a Papát, - Ízt! - mondta neki, hogy - 4 evőkanál só! - Papa elhitte. Normál körülmények közt nem baj, ha a Papa rosszul tud egy - két ételt a Gastróból, de ma ő főzött, és az étel elkészítéséhez, az újonnan szerzett tapasztalatait készült felhasználni. Neki is kezdett.  

1.    Lepirítjuk a húst. = Pipa                             

2.    Rá a zöldség. = Pipa                                          .

3.    Rá egy evőkanál só. = Pipa

4.    5 l hideg víz, miután felforrt 2 bögre fehér borral bolondítjuk meg. = X              

(Papa kezdte elveszíteni a fonalat)  

5.    Majd Vegeta, és a 4 evőkanál só (Ágoston verzió) = X

6.    Egy kis frissen reszelt borostány levél a kertből. ( Pfff… ) = X  

7.    És kész a leves! Jó étvágyat! :) = X/Pipa Majd kiderül…                    

                        

Papa büszkén készítette elő a tányérokat a vacsorához, minden a helyén volt.         

Nem a karácsony volt, ami miatt családunk über izgatott és őrü

lt lett, hanem a vendégek, a nővérem barátja+ családja látogatott el hozzánk.                

Mindenki vigyázban állt mikor a vendégek beléptek a kapuban. Na jó, nem teljesen igaz, Dóri még a pólóját igazította, Nagypapa még trikóban üldögélt az asztalnál, Anya pedig a haját igazgatta, de Zoé, ő teljesen szét volt esve, meg állt előttünk és fenyegetőzve nézett rám és Dórira.                        

- Ha ezt elmeritek szúrni nekem, én esküszöm az égre, hogy végetek van…

HALÁL!!! - ismételgette, szúrós pillantást vetve a család összes tagjára. Mikor beléptek a vendégek, nagyapa is készen állt, és Zoé is felengedhetett, akár egy méhhűtött csirke (xD Na jó ez csak vicc volt.)                        

- Sziasztok.  - köszönt Anya, széles mosolyra húzva a száját. Zoé pedig Patrick nyakába ugrott. Dóri és én csak álltunk tanácstalanul, hogy nekünk most, mit is kéne csinálni? Nagyapa, az asztalhoz utasított minket. Ágoston pedig, igaz ne

m hallottuk, de magában biztosan röhögött. Apa is leült miután szemügyre vette Patricket.

- Kóstolják meg az isteni levesemet, dicsekedett nagyapa (nem kellett volna).      

- Köszönjük. - mondta Kata. ( Patrick anyukája). Anya  kóstolta meg először. És igen akkor volt az pillanat  mikor Anya először életében, megszegte a ne köpködj, ne rugdosódj az asztalnál  szabályt! Amilyen gyorsan bekapta a levest, azt olyan gyorsan is köpte ki, és közbe kis híján felporította az asztalt, ugyan is az Ágoston és a nagypapa féle összeállítás Anya lábaira is kihatott, reflexből belerúgott az az asztalba. Mindenki tágra nyílt szemmel nézett rá.                        

Anya enyhén kellemetlennek érezte a szituációt, ezért improvizált.                          

- Ez a mi üdv a családban köszönésünk! - és akkor anya újabb kanállal vett a szájába és Zoé felé fordult. És igen! Zoé felé érkező varázs a fejétől egészen a blúza aljáig, beterítette.

- Anya mi a fene ütött beléd ? - kérdezte idegesen, Anya segélykérő

en nézett körbe, Apa kimérten felemelte  kanalat, meg kósolta és anyát überelve, Kata nyakába ömlesztette az ételt. Kata idegesen pattant fel, és vele a férje is.

- Mi a fene folyik itt? - kérdezte.                                                  

- Én sajnálom. - mondta Anya lesütött fejjel. Kata pólóját törölgette. - Csak ez a leves egyszerűen borzasztó.          

- Miért ki csinálta? - kérdezte Apa.                          

- Én! - pattant fel Nagyapa a fotelből mosolyogva.    

- Apaaa!!!- mondta Anya idegesen és magával rángatta a konyhába. - Mit raktál ebbe a borzalomba?                          -

- Hát az az igazság, hogy a végéről kicsit lemaradtam, mert elszundítottam, de csak egy percre, érted?- mondta Nagyapa  vihogva, és egyszer csak elkezdett dülöngélni, majd  elvesztette az egyensúlyát és a földre borult.  

- Jesszus Apa. Te részeg vagy?? - nézett rá Anya  aggódva.                            

- Én? Ugye csak viccelsz galambom, most jöttem Kubából… H

alalalaláá, - kezdett énekelni, - Slalal lom, salalal lom, lom, lom, hííj jáá! A régi szép deják évek… Subi dubi DUUU! Én vagyok Frési… - csuklott egyet. – Vagyis Frédi.                

- Hogy ki? - nézett rá Anya furán.                      

- Frédi, Flinston! Érted? Flinston.                        

- Értem, mitől vagy így berúgva?                          

- A leves, a leveske,a lesveske… Hohóó!!! Abba volt egy kis Miska! Miska, úgy értem ice Miska… Hahaha!!! - és elkezdett röhögni .   

- Na jó tudod mit! Maradj itt! Anya felkísérte az emeletre, hogy dőljön le aludni.                

A vendégségnek vége volt. Szerintem, nem jönnek többet hozzánk. Zoé megsértődött, azóta sem szólt senkihez. Megyek én is aludni ;). Jó éjt!

4 hónappal  Később…

Április van.  

                                                             

A történet során még nem volt alkalmam leírni, hogy Tylerrel évszázados barátok vagyunk. A társaságunk  is egy csapat, de mi ketten mióta csak az eszemet tudom, barátok vagyunk, a legjobbak. Persze ott van neki még Alex, nekem meg Eli, de a miénk másféle barátság. Tavaszi szünet utolsó 2 napjában vagyunk.

10: 30 van.  

11: 00 ra jön értem Tyler és megyünk a partra, meg sétálni, mozizni. A kép, ami fent található, tavaly nyáron készült, együtt voltunk egy teljes hétig nyaralni ketten a nyaralónknál, vagyis a Balatonnál.

 

 Ő Tyler és én.  És nem, nem vagyunk szerelmesek!  ;)) Csak barátság.

Sok kérdés irányul hozzánk , hogy mind a ketten baromi jól nézünk ki , és nem járunk??? Ciki…

Szerintünk nem az. <33 Az sem ciki mikor szívet mutatunk egymásnak, vagy mikor puszit ad, vagy megölel, ha fázom! :))                               

- Szia. - köszöntem Tylernek, mikor megállt előttünk.

- Szia. - mosolygott. - Hova megyünk? - kérdezte.

- Mozi, séta, part...                                      

- Oké, akkor ilyen sorrendben. - mondta röhögve. :D